Életünk egyik legnagyobb krízisének nyitányát éljük meg most. Minden megváltozik, és a legtöbb dolog rosszabb, vagy legalábbis nehezebb lesz. De korántsem minden.
A koronavírus-járvány a II. világháború óta a legnagyobb kihívás, amivel az emberiségnek szembe kell néznie. Mind egészségügyi, mind gazdasági szempontból nagyon súlyos problémákat okoz. Viszont környezetvédelem szempontjából eddig példátlan helyzetet teremtett.
A károsanyag-kibocsátás és a zajszennyezés ilyen szintű csökkentésére semmiféle nemzetközi egyezmény nem tudta volna rávenni a gazdasági és pénzvilágot. A vírus viszont olyan lépésekre kényszerítette az emberiséget, ami felülír minden anyagi érdeket. Olyan lépéseket kellett és kell most megtennünk, amikre néhány hónappal ezelőtt még a legmerészebb jövőkutatók sem nagyon gondoltak volna.
A légi és a közúti forgalom csökkenésével kevesebb lett a szmog és a zaj.
Mivel alig vannak repülőjáratok, így Dél-Pesten szinte teljesen megszűnt a repülőgépek okozta zajszennyezés. Ha csak a fülünkre hagyatkozunk, olyan érzésünk lehet szinte, mintha Budán laknánk.
A repülőgépek eltűnése mégis csak egy apró dolog azokhoz a változásokhoz képest, amik ránk várnak. A globalizáció soha nem látott mértéket öltött az elmúlt évtizedekben. A mindent behálózó repülőjáratok és a világ minden országát összekötő gazdasági kapcsolatok különösen érzékennyé tették a világot egy a koronavírus-járványhoz hasonló krízisre.
