Mindenkinek plafonig szalad a szemöldöke, amikor a KSH közli, hogy szerintük mennyi a hazai átlagbér és az mennyit ér nekünk a boltokban. Ez ugyanis jellemzően egy olyan szám, amelynek a magyarok túlnyomó többsége csak a töredékét keresi és az egy kupac lótrágyát sem ér. Hol vannak a turpisságok?
KSH szerint idén az első félévben a bruttó átlagkereset 428 200 forint (ami nettó 284 800) volt, amely 8,4 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.
Namost álljunk meg egy pillanatra: ki az, aki el is hiszi, hogy a magyar emberek JELLEMZŐEN 428 ezret keresnek?
Ha úgy érzi, hogy a KSH statisztikája torzít, akkor nagyon is jól érzi ezt. Az elméletileg objektív és független, gyakorlatban azonban a Fidesz által kézivezérelt statisztikai hivatal ugyanis több ponton durván csúsztat. Mutatjuk, mik ezek!
1. Csak a nagyobb vállalkozások béreit veszik figyelembe
Az 5 főnél kevesebb embert foglalkoztató vállalkozásoknál jellemzően alacsonyabb a bér, így ezeket az Orbán önfényezése szempontjából haszontalan gazdasági egységeket egyszerűen kihagyják. Mivel ezek a kisvállalkozások teszik ki a cégek számának több, mint 90 százalékát, kihagyásuk nagyon durván föltolja az átlagbért.
2. Az átlagbér semmit nem jelent - a mediánbér jelentene, de arról hallgatnak
Ha egy 11 fős cégnél a 10 melós minimálbért keres (bruttó 167 ezer forint), míg a vezérigazgató havi 2,5 millió forintot, akkor az átlagkereset 380 ezer forint ennél cégnél. A dolgozók nagy része pedig joggal nem érti, hogyan lehet ilyen magas ez az összeg, hiszen fele ennyi pénzt sem keresnek.
A megoldás a mediánbér közlése lenne. A mediánbér azt mutatja meg, hogy mi a legvalószínűbb tényleges bér, amit egy magyar kap. Na, ennek semmi köze az átlagbérhez, sokkal, de sokkal alacsonyabb. Hogy pontosan mennyivel, azt azért nem tudjuk, mert az Orbán kezére játszó Központi Statisztikai Hivatal következetesen kussol róla.
3. A vásárlóerő is úgy van abajgatva, hogy jól nézzen ki
Ezek után talán már nem is meglepő, hogy amikor a Fidesz adatokkal akarja alátámasztani a saját talmi dicsőségét, akkor a KSH szakemberei rendre úgy állítják össze az úgynevezett reprezentatív vásárlói kosarat, hogy az a legkevésbé tükrözze az általunk a valóságban érzett infláció hatását. Ha például felmegy az olaj és a hús ára, akkor hirtelen megváltozik a KSH véleménye arról, hogy szerinte mennyi olajra és húsra van szüksége egy átlagos magyar háztartásnak.
Egy dolog biztos: a kormány és az általa felügyelt szervek már nem képesek többé objektív adatközlésre. Tájékoztatás helyett propaganda folyik, és bizony jobban tesszük, ha a saját szemünknek hiszünk ahelyett a manipulált szemét helyett, amit a propagandamédia tálal nekünk reggelire, ebédre és vacsorára!
A kormányváltásra azért is van szükség, hogy lehetőség legyen az emberek politikamentes tájékoztatására a közmédián keresztül és hogy az olyan régi, patinás intézmények, mint a Központi Statisztikai Hivatal kikerüljenek a hatalommániás fideszesek bűvköréből!
Forrás: napi.hu, portfolio.hu
