A rendeleti büdzsé nagy vesztesei – szinte hagyományos módon – a humán kiadások: az egészségbiztosítási alap és a foglalkoztatási alap kiadásai messze az infláció mértéke alatt nőnek csak, az oktatási kiadások pedig egyáltalán nem. Azt még nem tudni, hogy a kormány hol akarja ezeket a pénzeket megspórolni, de az már most látható, hogy ez csak brutális megszorításokkal lesz tartható. "Mészáros Lőrinc" pénzzel tömése persze nem kerül veszélybe idén sem.
A vámpírkormány két ünnep között, rendeleti formában hirdette ki a 2023-as költségvetés módosítását. A Népszava összeállítása szerint a tervezett öt százalékkal szemben a várható 15 (elemzők szerint inkább 20) százalékos inflációnak, és a rendeleti különadóknak köszönhetően, az állam bevételei mintegy 5300 milliárd forinttal lesznek magasabbak az eredetileg tervezetnél, ami 17 százalékos növekedés. A kiadások ennél gyorsabban, 19 százalékkal és 6300 milliárd forinttal nőnek, így a kormány – önkényesen – 44 százalékkal emelte meg a várható hiány mértékét, amely így 3400 milliárd forint lesz, ez pedig 1048 milliárdos növekedés.
A lap szerint a rendeleti költségvetés módosításának origójában az energiatámogatások állnak. Júliusban még azzal számoltak, hogy 670 milliárd forinttal megússzák az energiatámogatást, most a rendeletben már 2610 milliárd forintnál tart a várható számla. A most benyújtott módosítások másik fontos eleme az államadósság finanszírozása: a július óta megemelkedett kamatkörnyezet és gyenge forint miatt kamatkiadásokra 430 milliárddal többet, 2541 milliárd forintot akar elkölteni a kormány. Az államadóssággal kapcsolatos kiadások drasztikusan megugrottak az elmúlt években: 2020-ban még „csak” 1270 milliárdot költöttek erre.
A rendeleti büdzsé harmadik csapásiránya a nyári kormányalakítás óta végbement minisztériumi struktúra-változások átvezetése.
A rendeleti büdzsé nagy vesztesei – szinte hagyományos módon – a humán kiadások: az egészségbiztosítási alap kiadásai a korábbi tervekhez képest mindössze 2,9 százalékkal nőnek, ami a 10-15 százalékos reálértékcsökkenést jelent a 15-20 százalékos inflációt figyelembe véve. Hasonló a helyzet az oktatási kiadásoknál, amelyek egy fillérrel nem nőnek, de a rendőröknek sem jut sokkal több pénz. A foglalkoztatási alap kiadásai 2,1 százalékkal nőnek, így itt is legalább 10 százalékkal csökkennek a kiadások reálértékei. Azt még nem tudni, hogy a kormány hol akarja ezeket a pénzeket megspórolni, de az már most látható, hogy brutális megszorításokat hoz a rendeleti büdzsé.
A Népszava szerint egy parlamenti vitában ezek a megszorítások azonnal kibuktak volna, láthatóan a kormány azért választotta a rendeleti büdzsét, hogy ezeket a vitákat megússza. A kormánynak a jelent helyzetben nincs nagy mozgástere: minden egyes elérhető forintot a rezsitámogatásokra fordít, ennek esett áldozatául az ápolók, a tanárok béremelése, a szociális ellátások, az iskolai és az egészségügyi ellátás. Mindez elkerülhető lett volna – hangsúlyozza a lap –, ha kormány az elmúlt években felelősen gazdálkodik, és nem szór el több ezer, (becslések szerint 4-5 ezer) milliárd forintot – Covidra hivatkozva – a holdudvara támogatására, majd további 2000 milliárdot az idén a választások előtti pénzszórás keretében.
Miközben a kormány tavaly azt jelentette be, hogy a beruházásokon spórol, júliusban még csak 257 milliárdnyi állami beruházással számolt, de ez ma már 500 milliárd forintnál jár, ami 94 százalékos növekedés. Szintén brutálisan nőnek az állami cégekre fordított támogatások: 99 milliárdról, 474 milliárdra.
Miközben az oktatási, egészségügyi kiadások reálértéken zuhannak, addig továbbra is bőséggel költ a kormány a saját kedvelt területeire: 183 milliárd forint megy úgymond vasútfejlesztésekre. A júliusi büdzséből tudható, hogy ennek a pénznek a zöme a kínai hitelből épülő Budapest-Belgrád vasút kiadásait fedezi, ahol a kivitelező konzorcium magyar tagja Mészáros Lőrinc. 2023-ban további 12 milliárdot igényel a Liget-projekt, a kormányzati kommunikációra 39 milliárdot, „turisztikai-fejlesztésekre” 67 milliárd forintot különítettek el.
Kapcsolódik
Még a Kádár-rendszer bábparlamentjét sem hagyták ki az ország költségvetésének elfogadásából
Határozatképtelen volt a költségvetési bizottság ülése, amin tájékoztatót hallgattak volna meg a 2023-as büdzsé rendeleti úton történő módosításáról. Vajda Zoltán szerint a Fidesz egy harminckétéves hagyományt rúg fel azzal, hogy kihagyja a parlamentet a költségvetés megalkotásából.
Kapcsolódik
Medián: rossz irányba tartunk az ország kétharmada szerint
Megtette a hatását az orbáni infláció és a megszorítások sorozata: tavasszal még a bizakodók voltak többségben. Az Oroszország elleni szankciókat érintő kérdésekben viszont úgy néz ki, sajnos hatott a hazug propaganda-szőnyegbombázás, ami akár egy huxitet is előkészíthet.
Kapcsolódik
Az infláció alatti mértékben nő a minimálbér
Aláírták munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vezetői a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról szóló megállapodást a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának szerdai budapesti ülésén.
