A gránitszilárdságú alaptörvény számos lehetőséget ad arra, hogy olyan rendkívüli jogrendet vezessen be Orbán és csicskái, amiben simán elhalasztható akár a parlamenti választás is.
Békemisszióra ment Orbán Viktor Putyinhoz Moszkvába, harsogta február elején a csicskamédia. De hiába gondolták azt a kormányfőről, hogy megállítja orosz gazdáját, ilyen eredményeket nem ért el, sőt szolga mód egyedüli uniós és NATO-tagként még egyértelmű kiállása sincs a magyar kormánynak az orosz agresszió elítélésére.
Ráadásul a háborús fenyegetettség okán akár a parlamenti vállasztás elhalasztására is lehetősége van Orbánnak és csicskáinak. És mintha ennek készítenék elő a terepet, hiszen Benkő Tibor honvédelmi miniszter a napokban kijelentette:
A gránitszilárdságú - de már tízszer módosított - alaptörvény meghatározza, hogy az általános választás elhalasztására nincs a mostanihoz hasonló veszélyhelyzetben lehetőség, mert azt az Alaptörvény rögzíti hogy árpilis vagy május. Az alaptörvénytől pedig nem lehet eltérni veszélyhelyzetben sem. Az alaptörvény szerint rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején azonban nem tartható általános választás. Orbánék kedvenc jogszabálya pedig számos olyan esetet ismer, amikor rendkívüli- vagy szükségállapot léptethető életbe.
Rendkívüli állapotot ráadásul a báb parlament nélkül is elrendelhet a köztársasági elnök, aki hivatalba lépéséig a Fideszben töltött be különféle vezető tisztségeket és mindent aláír, amit gazdái elé tesznek. Ehhez csak az kell, hogy a parlament akadályoztatását együttesen állapítsa meg a parlament elnöke (Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke) a miniszterelnök (a Fidesz elnöke), valamint az alkotmánybíróság első embere, aki pedig a Fidesznek a csicskája. Amíg rendkívüi, vagy szükségállapot van érvényben.
