Főnökéhez hasonlóan Balatoni András is a káoszkormány rossz döntéseit okolja azért a vádiratnak is elmenő elemzésében, hogy Európában nálunk a legnagyobb az infláció.
Szombat délelőtt jelent meg az MNB blogján a jegybank egyik elemzőjének, Balatoni Andrásnak a cikke, “Ársapkák és infláció: mit üzen a múlt és mit mutat a jelen?” címmel - vette észre a 444.
Az elemzés alapos vádirat arról, hogyan járultak hozzá a kormány rossz döntései ahhoz, hogy Magyarországon a legmagasabb az infláció egész Európában.
A tanulmány első fele az élelmiszerekre rakott ársapkákkal foglalkozik. Bemutatja, hogy a kiskereskedők elképesztően felemelték a nem hatósági áras termékek árát, arra hivatkozva, hogy be kell hozniuk az ársapkák miatt elszenvedett veszteséget. Emlékeztet a szerző, hogy az 1970-es évek Amerikájában már próbálták árbefagyasztással letörni az inflációt, és már akkor sem működött a kísérlet, ugyanezért.
A kristálycukor ugyan ársapkás, de a porcukor 222 százalékkal drágult február óta. A sima liszt ársapkás, de a rétesliszt 146 százalékkal, míg az étolajat kiváltó sertészsír 215 százalékkal drágult. A hatósági áras sertéscombhoz hasonló karaj 152 százalékkal lett drágább. A csirkemell ársapkás, de a szabadáras csirkecomb 167, míg a pulykamell 180 százalékkal drágult. A 2,8 százalékos UHT tej árát nem engedik emelni, de az 1,5 százalékosé 190 százalékkal ment fel, szintén február óta.
Végső soron az élelmiszerárak Magyarországon emelkednek a legnagyobb mértékben Európában, miközben egyes feldolgozott termékek az ellátási zavarok miatt versenyhátrányt szenvednek el a külföldiekhez képest. Például az ársapka miatt kevesebb a hazai piacon a tej, hiszen kevésbé éri meg termelni, és ezért kevés és drága lett a hazai sajt és túró.
A forint komoly gyengülése pedig tovább növelte az árakat, mert drágább lett az import.
A másik három visegrádi országhoz képest (Csehország, Lengyelország és Szlovákia) is nagyon nagy a drágulás. A hármak átlagárához képest a kenyér Magyarországon 34 százalékponttal drágult jobban, a tej, a sajt és tojás pedig 41 százalékponttal.
A tanulmány azt is bemutatja, hogy az üzemanyag nem az alapanyag (olaj), hanem a rárakadó egyéb terhek miatt ennyire drága Magyarországon. Az európai irányadó olajtermék, azaz a BRENT ára csupán 27 forinttal drágább, mint tavaly novemberben, azonban míg akkor 506 forint volt egy liter 95-ös benzin, addig most 632 forint. Azaz az áremelkedés nem 27, hanem 126 forint volt. A dízelnél még nagyobb az emelkedés, 181 forinttal lett drágább egy liter, mint tavaly november közepén volt. A drágulást részben a magasabb áfa okozza (dízelnél + 39 forint, benzinnél + 27 forint), de ennél is nagyobb tétel az egyéb költségek és adók emelkedése.
A tanulmány szerint az ársapkák 2022 végére 3 - 4 százalékponttal emelték a magyarországi inflációt.
Kapcsolódik
Videó Matolcsy őszödi beszédéről - nagyon tömény
Őszinteségi rohamában megsemmisítő kormányzati kritikát fogalmazott meg a Nemzeti Bank elnöke a tegnapi Gazdasági bizottsági ülésen, és ezt most már bárki a saját fülével hallhatja.
Kapcsolódik
Sorra csődölnek be a boltok, nem bírják a kormány okozta gazdasági káoszt
Az árstopoknak, a többi elszúrt gazdasági intézkedésnek és legfőképp rezsirablásnak köszönhetően több, mint 4000 üzlet zárhat be idén, ami messze meghaladja az átlagot.
Kapcsolódik
Ez már jegyrendszer - Konok Péter kimondta, amit mindenki gondol
Lehet lesni egymást, figyelni, hogy ki az a népellenes elem, aki - pártunk és kormányunk nagylelkűségével visszaélve - napi két liter tejet akar családja nemzetrontó torkán leereszteni - írja keserű iróniával a történész.
Kapcsolódik
Az emberek szerint Orbán ársapkái csak fokozzák a bajt
Az embereknek nem tetszik Orbán Viktor azon ötlete, hogy még több termékre tegyenek ársapkát, azaz hatósági árat. Az általános közvélemény az, hogy ettől csak áruhiány alakul ki, de nem szab gátat a drágulásnak. Az inflációt általánosságban kellene megfékezni, az Orbán-kormány azonban erre nem képes.
Kapcsolódik
Árstop helyett a világbajnok áfa csökkentésében látja a megoldást több ellenzéki párt is
Az LMP 5%-ra csökkentené az alapvető élemiszerek áfáját, a DK pedig - átmeneti jelleggel - egyenesen a 0%-ot célozta meg. Mind a két párt úgy véli, hogy az árstop érdemi változás helyett csupán áruhiányt eredményezhet.
